A veszettség kutyáknál egy vírus, amely az agyat és a gerincvelőt érinti, és mindig halálos kimenetelű. Ezért olyan fontos a kutyák számára a veszettség elleni védőoltás. A betegség többnyire harapás útján terjed, mivel a fertőzött állatok nagy mennyiségű veszettségvírust választanak ki a nyálukban.
Amikor a veszettség tünetei a kutyáknál megjelennek, általában viselkedésbeli változások, bénulás és végül halál következik be. A betegség lappangása a kutyákban általában két hét és négy hónap között tart, de ennél hosszabb idő is lehet.
Tehén megpróbál kitörni a vágóhídról. Hála Istennek, ami ezután történik 
Hirdetés
A veszettség a kutyákat és bármely más emlőst, így az embert is megfertőzheti. Valójában a betegség évente több mint 50 000 embert és több millió állatot öl meg világszerte. A vadállatokkal kapcsolatba kerülő kutyák nagyobb eséllyel fertőződnek meg, és a nem oltott kutyák sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Íme, amit a kutyák veszettségének tüneteiről, okairól és megelőzéséről tudni kell.
A veszettség tünetei kutyáknál
A veszettség tünetei a kutyáknál meglehetősen nyilvánvalóak és megdöbbentőek. A betegségnek két szakasza van: a dühöngő szakasz, amelyet a bénulásos vagy néma szakasz követ. Már a nevek is sejtetik, hogy mennyire csúnya betegségről van szó.
Először a veszett kutyáknál a temperamentum megváltozik, többek között:
- Nyugtalanság
- Bizonytalanság
- Félelem
- Hirtelen vonzalom az egyébként visszafogott kutyáknál
- Hirtelen agresszió vagy félénkség az egyébként barátságos kutyáknál.
- Érzéketlenség a fájdalomra
- Képzeletbeli tárgyakra való rácsapás, harapás és öncsonkítás.
- Fény-, érintés- vagy hangérzékenység
A bénulásos stádiumban a száj nyitva lóg, nyál csöpög belőle, és az érintett kutya nem tud enni vagy inni. Amint kiszárad, teljes bénulás következik, és hamarosan bekövetkezik a halál.
Bármelyik időszakban megharapott vagy megkarmolt állat vagy ember veszélyeztetettnek számít, és kezelésre szorul. A betegség emberi formájától eltérően a kutyaveszettség nem okoz hidrofóbiát, vagyis víziszonyokat.
Természetesen, ha a fenti tünetek bármelyikét észleli – sőt, még akkor is, ha azt gyanítja, hogy kutyája veszettséggel érintkezett – azonnal forduljon állatorvoshoz.
Okok
A veszettség leggyakrabban egy fertőzött állat nyálával terjed a kutyákban, amely harapáson keresztül jut be a szervezetbe, bár a nyálkahártyán keresztül, illetve karmolással vagy nyílt sebből is terjedhet.
Bár a Betegségellenőrző Központok nemrégiben bejelentették, hogy a kutyákra jellemző veszettséget az Egyesült Államokban felszámolták, a veszettség még mindig előfordul más vadon élő állatok között, és kutyája elkaphatja, ha nem kapott védőoltást.
Valójában az 1970-es évek óta a mosómedvék között veszettség járványszerűen terjed, és a kutyáknál előforduló megbetegedések több mint fele ettől a vadállattól származik. A többit a görény, a róka és a denevér okozta, ebben a sorrendben.
Az átvitel legvalószínűbb formája egy fertőzött állat harapása – nem bolhák, szúnyogok vagy más rovarok révén -, bár ritkán előfordult, hogy a denevérrel fertőzött barlangok levegőjének belélegzésével terjedt el.
Veszettség elleni vakcina kutyák számára
– A veszettség elleni vakcina létfontosságú a kutyák veszettségvírus elleni védelmében, amely a klinikai tünetek megjelenése után szinte mindig halálos kimenetelű. A kutyák azért vannak veszélyben, mert a veszettség gyakran előfordul vadon élő állatokban, például mosómedvékben, denevérekben, rókákban és görényekben.
– A veszettség elleni vakcina a legtöbb területen törvényileg kötelező a kutyák számára. A rendszeres veszettség elleni oltás védi a háziállatok és az emberek egészségét, és segít megelőzni a kutyaharapás útján történő átvitelt az emberre.
– A veszettség elleni vakcinát általában a kölyökkutyáknak 12-16 hetes korukban adják be először. Ezt követően egy évvel később kapnak egy utóoltást, majd további emlékeztető oltásokat 1-3 évente, az oltóanyag típusától, a közegészségügyi előírásoktól és az állatorvos ajánlásától függően.
– Léteznek egyéves és többéves vakcinák is. Az állatorvos határozza meg a megfelelő időzítést az egészségi állapot, az életkor és az aktuális veszettségi bizonyítványra vonatkozó jogi követelmények alapján.
– A veszettség elleni vakcinák gyakori mellékhatásai kutyáknál lehetnek enyhe letargia, az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalom, enyhe láz és csökkent étvágy. Ritkán súlyosabb allergiás reakciók is előfordulhatnak.
– Az engedéllyel rendelkező állatorvos által végzett megfelelő oltás biztosítja a legjobb védelmet a betegség ellen. A kutyák veszettség elleni vakcinái nagyon biztonságosak és hatékonyak – az oltott állatok több mint 99%-ának több mint egy évig védelmet nyújtanak minden egyes emlékeztető oltással.
Ha úgy gondolja, hogy kutyája veszettséggel fertőződött meg, a szokásos állatorvosi eljárás a nem beoltott kutyák esetében hat hónapig tartó karantén, a beoltott kutyák esetében pedig tíz napig tartó karantén. Az állatorvosnak igazolnia kell az oltást.
Néha lehetséges a veszettség lefolyásának megszakítása közvetlenül a harapás után veszettség elleni antiszérum beadásával, amely antitesteket tartalmaz. A betegség a tünetek megjelenése után mindig halálos kimenetelű, és ha ez megtörténik, a fertőzött kutyát nagy valószínűséggel elaltatják. A törvények előírják, hogy az állatorvosok kötelesek jelenteni a veszettség gyanús eseteket a kormány egészségügyi hivatalának.
A megelőzés a legjobb gyógyszer
A veszettséggel szemben a megelőzés a legjobb megoldás. Győződjön meg róla, hogy beoltatta a kutyáját. A vakcina csak akkor hatásos, ha a kutyák még azelőtt megkapják, hogy a vírus bejutna az idegrendszerbe. Az Egyesült Államokban a veszettség elleni oltás kötelező a kutyák számára, ahogyan a veszettség elleni emlékeztető oltás is.
A veszettség kutyákra való átvitelének megelőzésében az is segít, ha távol tartja magát a vadállatoktól. Az oltott kutyákat, akiket megharapnak, továbbra is karanténba kell helyezni, és további elővigyázatosságból valószínűleg kapnak még egy emlékeztető oltást, bár ha a kutya vérében antitestek vannak jelen, akkor általában biztonságban van a veszettségtől.
Veszettség embernél: mik a tünetek?
Íme a veszettség néhány leggyakoribb tünete az embernél:
- Láz – Az egyik korai tünet gyakran magas, néha 40 °C feletti láz. A láz a szervezetben most elszaporodó vírusra adott reakció.
- Fejfájás – A súlyos fejfájás a láz kialakulásával egy időben kezdődhet. A fejfájás valószínűleg az agyat és az idegeket megfertőző vírus okozta gyulladás miatt jelentkezik.
- Fáradtság/gyengeség – A vírus előrehaladtával gyakran jelentkezik fáradtság és izomgyengeség. Ez megnehezíti a szokásos napi tevékenységek végzését.
- Kellemetlenség/fájdalom – Az emberek az állatharapás helyén erős kellemetlenséget vagy fájdalmat, valamint az ideggyulladás miatt zsibbadást vagy bizsergést tapasztalhatnak.
- Hányinger/hányás – A vírus emésztőrendszerre és idegrendszerre gyakorolt hatása miatt gyakori a hányinger, hányás és gyomorfájdalom.
- Agitáció – Az emberek gyakran kezdenek abnormális viselkedést mutatni, mint például szorongás, izgatottság, zavartság vagy delírium. A gyulladás befolyásolja az agyműködést.
- Hallucinációk – Sokan tapasztalnak hallucinációkat, mivel a vírus továbbra is támadja az agyat és az idegeket.
- Túlzott nyáltermelés – A betegség előrehaladtával egyesek fokozott nyáltermelésre és nyáladzásról panaszkodnak. Ez azért van, mert a vírus már az agy nyálmirigyeket irányító területeit is elárasztja.
A későbbi stádiumokban a tünetek súlyosbodnak, ami bénuláshoz, légzési nehézséghez, görcsrohamokhoz és végül halálhoz vezet, ha nem kapnak kezelést. A veszettség gyanúja esetén azonnali orvosi ellátás igénybevétele elengedhetetlen. A röviddel az expozíciót követő oltás még megakadályozhatja, hogy a vírus betegséget okozzon.
Gyógyítható-e a veszettség emberben?
Nem, amint a veszettség klinikai tünetei megjelennek az embernél, a betegség csaknem 100%-ban halálos. A veszettség azonban megelőzhető, ha az expozíciót követően röviddel, a tünetek megjelenése előtt kezelést kap. Íme néhány kulcsfontosságú pont a veszettség gyógyíthatóságával kapcsolatban:
- A klinikai tünetek megjelenése után nincs gyógymód. Ekkor a vírusfertőzés már átterjedt az idegeken keresztül az agyba. A támogató orvosi ellátás csak néhány nappal hosszabbíthatja meg az elkerülhetetlen halált.
- A korai poszt-expozíciós profilaxis (PEP) megelőzheti a veszettség kialakulását. Ez magában foglalja a seb alapos megtisztítását, majd a veszettség elleni vakcinát 28 napon át tartó veszettség elleni immunglobulinnal együtt. A PEP közel 100%-os hatékonyságú, ha az expozíciót követően azonnal beadják.
- A veszettség vírus lappangási ideje átlagosan 1-3 hónap a kezdeti fertőzést követően, de a lappangási idő egy hétnél rövidebb időtől akár több mint egy évig is terjedhet. Ez az időablak lehetőséget biztosít a PEP alkalmazására, hogy olyan immunválaszt stimuláljon, amely semlegesíti a vírust, mielőtt az elérné az agyat vagy a gerincvelőt.
- Kevesebb mint 15 olyan esetet dokumentáltak, amikor az ember túlélte a veszettséget, és a túlélők általában hosszú távú neurológiai károsodást szenvedtek. A túléléshez a beteget kómába kell helyezni, miközben intenzív támogató terápiát kell nyújtani, ami nem könnyen hozzáférhető vagy sikeres.
Összefoglalva tehát, a veszettség csak abban az értelemben gyógyítható, hogy a PEP időben beadva megakadályozhatja, hogy a vírus valaha is elérje az agyat. De amint a tünetek megjelennek, ami azt jelzi, hogy az aktív fertőzés behatolt a központi idegrendszerbe, a veszettség lényegében 100%-ban halálos.
