A familiáris vesebetegség egy gyűjtőfogalom, amelyet különböző genetikailag öröklődő állapotok leírására használnak, amelyek károsítják a kutya veséinek normális működését. Néhány örökletes vesebetegséggel ellentétben, amelyeknek egyértelműen azonosított genetikai alapja és öröklődési módja van, a legtöbb családi vesebetegséget az jellemzi, hogy bizonyos kutyafamíliákban gyakran fordulnak elő, jól ismert öröklődési minta nélkül. Ez különösen nagy kihívássá teszi ezen állapotok diagnosztizálását és kezelését.
Íme, amit a betegség tüneteiről, okairól és kezeléséről tudni kell.
Nézd meg, le tudod-e olvasni ezeknek a macskáknak az arckifejezését!
A kutyák familiáris vesebetegségének tünetei
A familiáris vesebetegségben érintett kutyák születéskor jellemzően normális vesefunkciót mutatnak. A romlás azonban már korán elkezdődhet, és gyakran már a kutya egyéves kora előtt észrevehetővé válik. A betegség előrehaladtával csökken a vesék képessége a salakanyagok kiszűrésére a vérből, ami veseelégtelenséghez vezethet, általában még a kutya ötéves kora előtt. Súlyos esetekben – különösen, ha a tünetek öt hónapos kor előtt jelentkeznek – az érintett kölyökkutyáknál a növekedés elmaradása is előfordulhat.
A kutyák családi vesebetegségének egyik legkorábbi jele a fokozott vízfogyasztás és a gyakori vizelés. Egyes állatszülők kezdetben rossz szobatisztasággal téveszthetik össze ezeket a viselkedési formákat, különösen a fiatalabb kutyák esetében. A veseműködés csökkenésével súlyosabb tünetek jelentkezhetnek, többek között:
- Letargia és csökkent aktivitás
- fogyás
- Csökkent étvágy
- Hányás
- Hasmenés
- Rossz lehelet (a vérben felhalmozódó salakanyagok miatt)
- Sápadt íny és a vérszegénység egyéb jelei
Ha ezeket a tüneteket észleli kutyáján, vigye el az állatorvoshoz alapos kivizsgálásra. Az állatorvos először is részletes kérdéseket tesz fel kutyája tüneteiről, azok kezdetéről és az idővel megfigyelt változásokról. A diagnosztikai vizsgálatok valószínűleg vér- és vizeletvizsgálatot is tartalmaznak majd, amelyek kimutatják a vérben a nitrogéntartalmú vegyületek magas szintjét és a szérumban az emelkedett foszfátszintet, amelyek mindkettő vesebetegségre utalnak. Bizonyos esetekben képalkotó eljárások, például ultrahang vagy röntgenfelvételek is alkalmazhatók a vesék szerkezetének és méretének felmérésére.
A családi vesebetegség típusai kutyáknál
(Photo Credit: standret | Getty Images)
A familiáris vesebetegség egy gyűjtőfogalom, amelyet különböző genetikailag öröklődő állapotok leírására használnak, amelyek károsítják a kutya veséinek normális működését. Néhány örökletes vesebetegséggel ellentétben, amelyeknek egyértelműen azonosított genetikai alapja és öröklődési módja van, a legtöbb családi vesebetegséget az jellemzi, hogy bizonyos kutyafamíliákban gyakran fordulnak elő, jól ismert öröklődési minta nélkül. Ez különösen nagy kihívássá teszi ezen állapotok diagnosztizálását és kezelését.
Íme, amit a betegség tüneteiről, okairól és kezeléséről tudni kell.
Nézd meg, le tudod-e olvasni ezeknek a macskáknak az arckifejezését!
A kutyák familiáris vesebetegségének tünetei
A familiáris vesebetegségben érintett kutyák születéskor jellemzően normális vesefunkciót mutatnak. A romlás azonban már korán elkezdődhet, és gyakran már a kutya egyéves kora előtt észrevehetővé válik. A betegség előrehaladtával csökken a vesék képessége a salakanyagok kiszűrésére a vérből, ami veseelégtelenséghez vezethet, általában még a kutya ötéves kora előtt. Súlyos esetekben – különösen, ha a tünetek öt hónapos kor előtt jelentkeznek – az érintett kölyökkutyáknál a növekedés elmaradása is előfordulhat.
A kutyák családi vesebetegségének egyik legkorábbi jele a fokozott vízfogyasztás és a gyakori vizelés. Egyes állatszülők kezdetben rossz szobatisztasággal téveszthetik össze ezeket a viselkedési formákat, különösen a fiatalabb kutyák esetében. A veseműködés csökkenésével súlyosabb tünetek jelentkezhetnek, többek között:
Letargia és csökkent aktivitás
fogyás
Csökkent étvágy
Hányás
Hasmenés
Rossz lehelet (a vérben felhalmozódó salakanyagok miatt)
Sápadt íny és a vérszegénység egyéb jelei
Ha ezeket a tüneteket észleli kutyáján, vigye el az állatorvoshoz alapos kivizsgálásra. Az állatorvos először is részletes kérdéseket tesz fel kutyája tüneteiről, azok kezdetéről és az idővel megfigyelt változásokról. A diagnosztikai vizsgálatok valószínűleg vér- és vizeletvizsgálatot is tartalmaznak majd, amelyek kimutatják a vérben a nitrogéntartalmú vegyületek magas szintjét és a szérumban az emelkedett foszfátszintet, amelyek mindkettő vesebetegségre utalnak. Bizonyos esetekben képalkotó eljárások, például ultrahang vagy röntgenfelvételek is alkalmazhatók a vesék szerkezetének és méretének felmérésére.
A családi vesebetegség típusai kutyáknál
(Photo Credit: standret | Getty Images)
Mint korábban említettük, a familiáris vesebetegség nem egyetlen állapot, hanem inkább különböző vesebetegségek összessége. Az egyes rendellenességek klinikai megjelenésük, a betegség kezdetének kora és lefolyása tekintetében jelentősen eltérhetnek egymástól. Az alábbiakban bemutatjuk a kutyáknál előforduló familiáris vesebetegségek néhány fő típusát:
Policisztás vesebetegség (PKD)
A policisztás vesebetegséget (PKD) több, folyadékkal teli ciszta kialakulása jellemzi a vesékben. Idővel ezek a ciszták megnőhetnek és veseműködési zavarokat okozhatnak. Általában bizonyos fajtáknál, például a bullterriereknél és a cairn terriereknél fordul elő.
Családi öröklődő veseelégtelenség
Ez egy fejlődési rendellenesség, amelyben a vesék nem érnek be megfelelően, ami rosszul kialakult és fejletlen veseszövethez vezet. Az olyan fajták, mint a Shih Tzus, a Lhasa Apso és a Soft Coated Wheaten Terrier különösen hajlamosak erre. Az állapot feltehetően autoszomális recesszív módon öröklődik.
- Örökletes nefritisz
- Az örökletes nefritisz – emberekben Alport-szindrómaként is ismert – a glomeruláris bazálmembrán IV-es típusú kollagénjének hibája által okozott rendellenesség. Ez az állapot különösen az olyan fajtáknál fordul elő, mint az angol Cocker spániel. Általában X-kromoszómásan öröklődik, ami azt jelenti, hogy a hímek súlyosabban érintettek, míg a nőstények hordozók lehetnek, enyhébb tünetekkel.
- Fanconi-szindróma
- A Fanconi-szindróma egy örökletes állapot, amely befolyásolja a vese azon képességét, hogy az alapvető tápanyagokat és elektrolitokat visszaszívja. Ez a működési zavar számos anyagcsereproblémához és végül veseelégtelenséghez vezethet. A basenjik különösen hajlamosak erre az állapotra.
- Fiatalkori nefropátia
A fiatalkori nefropátia, más néven fiatalkori vesebetegség a kétévesnél fiatalabb kutyáknál jelentkezik, és korai veseelégtelenséghez vezethet. Az olyan fajtáknál, mint a boxer és a dobermannpinscher, gyakran előforduló betegség olyan tünetekkel jár, mint a hányás, a gyenge növekedés és a krónikus veseelégtelenség.
